Belépés

Tévhitek a „körmös” szakmáról...

Körmös leszek! – ez a gondolat nagyon sok emberben merült fel az elmúlt években, és sokan a képesítés megszerzése után mégsem tudtak megmaradni a szakmában, vagy évek múltával sincs még megélhetést biztosító vendégkörük. Ezért amikor felmerül az ötlet: „Körmös leszek!”, rögtön gondolkodjunk el azon: De hogyan? Kéz- és lábápoló, műkörömépítő szakemberként, mesterként és szakoktatóként másfél évtized alatt gyűjtött tapasztalatát osztja meg olvasóinkkal Mikó Krisztina.


 

1. Gyorsan elvégzek egy tanfolyamot és egy hét múlva már pénzt keresek...

A kézápoló–műkörömépítő szakma egy csodálatos szakma, de fontos tudni, hogy mivel gyakorlati szakma, tévedés azt gondolni, hogyha valaki elvégez egy körmös iskolát, máris teltházas vendégköre lesz, és rögtön több százezret keres majd vele!

Először is az iskolából kikerülve még csak alapképzettséggel fog rendelkezni a kolléga, ami nagyon kevés ahhoz, hogy egy szalonba beüljön és dolgozzon. Ha mást nem is, de egy technikai és egy alap díszítő továbbképzést mindenképpen javasolnék az alapképzés után, mielőtt valaki munkába áll.
Másodszor pedig ahhoz, hogy valaki ebből a munkából megéljen, bizony komoly vendégkört kell kialakítania. Ennek kialakítása pedig hosszú folyamat, semmiképpen sem 1-2 hét!!! Minimum fél év munkában kell gondolkodjon ahhoz, hogy a havi költségeken felül hasznot is termeljen.
A vendégkör kialakulásához pedig három dolog minimum kell:

  1. Szakmai felkészültség - Gondolok itt arra, hogy mindenki tudja magát hova sorolni szakmailag, és bizony, folyamatos továbbképzésekkel kell az alaptudást bővíteni, mindemelett pedig gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni!!! Kedves kolléganőmet, Fekete Zsuzsannát idézném, akit nagyon nagyra becsülök, rengeteget tanultam én is Tőle, és nagyon felnézek rá, mind szakmailag, mind emberileg, aki azt mondta: "Aki ebben a szakmában úgy érzi, hogy  megérkezett, az nagyon téved, mert ebben a szakmában sohasem lehet úgy gondolni egy jó szakembernek, hogy készen van!!!" Mindig van mit tanulni, fejlődni...
  2. A megfelelő munkahely kiválasztása - Mindig olyan szalont kell választanunk munkahelyünknek, ahol mi is jól tudjuk érezni magunkat. Mit értek ezalatt? Az ízlésünknek megfelelően van berendezve, számunkra szimpatikus kollégák alkotják a csapatot, és jó érzéssel tölt el ott tartózkodni. Ha mi nem érezzük jól magunkat egy adott helyen, ezt fogjuk kifelé közvetíteni és vendégeink sem érzik majd jól magukat, ha hozzánk jönnek. Ha pedig nem érzik komfortosan magukat a vendégek, nem fognak visszatérni, bármilyen szép és tartós körmöket készítünk is.
  3. Mi magunk - Vagyis: stílusunk, kommunikációnk, viselkedésünk, öltözetünk, tisztaságra való igényünk, rendszeretetünk... Mind-mind befolyásolják a hozzánk érkező vendégek mennyiségét és úgymond "minőségét" is.


2. Nem kell szalon, házhoz járok

NE!!!!! Először is... Ahhoz, hogy igényes, tartós munkát adjunk ki a kezünkből, megfelelő körülmények között kell dolgoznunk!

Egy konyhaasztal sarkánál ülve, nem gondolnám, hogy megfelelő körülményeket tudunk biztosítani, sem magunknak, sem vendégünknek. De elsősorban magunkra gondoljunk ebben az esetben!!! Ha a háziasszony közben felugrál megkavarni az ebédet, betenni egy mosást, vagy megetetni a síró gyermeket, nem lehet színvonalas munkát végezni! Ha pedig nem törekszünk a megfelelő színvonalra, azzal magunkat soroljuk egy alacsonyabb kategóriába. Ennek pedig megint több vonzata is lesz:

  • nem vesznek komolyan, lemondogatják majd az időpontot, késnek, variálnak.
  • alacsonyabb árakon tudunk csak dolgozni, ami nem hoz hasznot, hiszen itt még az utazás ideje és költsége is levonandó a munkadíjból.
  • és szakmailag sem tudunk fejlődni, mert leragadunk ezen a szinten.

Ezért tehát én mindenképpen azt javasolnám a kollégáknak, és leendő kollégáknak, hogy törekedjünk az igényességre, és ne engedjük, hogy ilyen módon is hígulni tudjon ez a szakma!

 

3. Jó lesz az első suli, amibe belebotlok, bárhol megtanulhatom, amire szükségem van

Válaszom az, hogy nem biztos, hogy az lesz a jó. De, hogy melyik jó, az csak akkor fog kiderülni, ha körültekintően választunk, és több szempontot is figyelembe veszünk, mielőtt döntenénk.

  1. Milyen végzettséget ad az iskola? - OKJ-s bizonyítvány alá ne adjuk, hiszen hivatalosan szalonban csak akkor tevékenykedhetünk, ha OKJ-s papírral rendelkezünk.
  2. Mennyi ideig tart a képzés? - Ha túl rövid ideig, az gyanút kell, hogy keltsen bennünk a színvonalat tekintve. Mivel én 10 éve tanítok a legnépszerűbb OKJ-s képzőintézményben, tudom, hogy egy tanfolyam 4-5 hónapot vesz igénybe, ha heti 2 napot jár a tanuló, és 2-2,5 hónapot, ha ún. szuperintenzív csoportba jár heti 4 nap.
  3. Milyen napokon van a képzés? - Ez azért fontos, mert figyelembe kell venni, mielőtt beiratkoznánk, hogy ez milyen elfoglaltsággal fog járni, méghozzá nemcsak az iskolában töltött napokra gondolva, hanem beiktatva az otthoni gyakorlás lehetőségét is.
  4. Milyen költségeket jelent a képzés? - Itt nem csak a tanfolyam költségét kell néznünk, hanem a felmerülő plusz költségeket is:
  • mennyibe kerül a tanfolyam?
  • mennyibe kerül a kezdőcsomag a gyakorlathoz, és az mit tartalmaz?
  • az útiköltséget is vegyük figyelembe (esetleg parkolási díj stb.).
  • illetve a vizsga díját is (ezt egyébként a tanfolyam díján felül kell fizetni, de ez minden képzőintézményben egységes kell, hogy legyen. Ha eltér, és alacsonyabb, az is gyanúra ad okot).

 

4. A szomszéd körmös árai alá megyek 500 Ft-tal, így mindenki nálam csináltat majd körmöket

Aki ezt hiszi, azt el kell, hogy szomorítsam!

Igaz, hogy sok ember gondolkodik úgy, hogy mindenből az olcsóbbat keresi, de szerencsére egyre többen veszik figyelembe azt, hogy az olcsó dolgok többnyire nem azt a minőséget képviselik, ami elvárható lenne. Így van ez a szolgáltatóiparban is. Itt most nem a szélsőségekre gondolok természetesen. Hanem arra, hogy egy körmös – ahhoz, hogy megfelelő időt tudjon szánni egy munka elkészítésére, ne kelljen azt összecsapnia, illetve hogy a megfelelő minőségű anyagokkal tudjon dolgozni, bizony – nem dolgozhat piaci ár alatt. Aki ár alatt tud dolgozni, annak vagy a felkészültsége nem megfelelő, vagy az anyag, amivel dolgozik. Vagy nem szán megfelelő mennyiségű időt a köröm elkészítésére, kihagy esetleg bizonyos anyagokat, vagy munkafolyamatokat annak érdekében, hogy megérje neki azon az alacsony áron dolgozni. Ezt a 16 éves szakmai tapasztalataimmal tudom alátámasztani. Igaz, hogy több költséget meg tud spórolni, és olcsóbban tud dolgozni, aki olcsóbb anyagot vesz, vagy nem szalonban dolgozik, hanem "feketén", de mint ahogy erre már korábban kitértem, ez olyan minőségbeli és egyéb következményekkel jár, ami nívótlanná teszi a munkát, és magát a szakembert is!

Azonkívül, lehet, hogy a szomszédban dolgozó körmös olcsóbban tevékenykedik, de az igényes vendégek inkább kifizetik a kicsivel magasabb árat, ha a szolgáltatás, amit kapnak nívósabb. Na persze a szolgáltatás nem merül ki a köröm elkészítésénél természetesen.

Nézzük tehát, hogy mi a teljes körű szolgáltatás:

  • a szakmai felkészültség, ami lehetővé teszi a precíz, színvonalas munkavégzést, tartós köröm elkészítését.
  • a szakember maga, vagyis a kommunikációja, ahogy a vendégekkel bánik, az öltözete, ápoltsága, megjelenése, kiállása.
  • illetve a hely, ahol a tevékenységét végzi.

Ha ezek közül csak egy is hiányzik, vagy nem megfelelő, már bizony meggondolja a vendég, hogy ott költse-e el a pénzét!

Viszont ha a szakember mindezekre ügyel, teljesen mindegy, hogy a mellette lévő szalonban dolgozó körmös mennyivel alacsonyabb árat kér, a vendég többet is hajlandó lesz fizetni ezért a magasabb színvonalért.

 

5. Elvégzem a műkörmös tanfolyamot, aztán majd pedizek is!

Hát ne tedd!!

A pedikűrös szakma ugyanúgy OKJ-s képzéshez kötött, komoly orvosi ismeretek elsajátítását igénylő tevékenység!!!!!

Sőt!!! Még komolyabb anatómiai jártasságot igényel, mint a kézápoló szakma, hiszen a láb elváltozásai, fertőzései, betegségei, gyakoribbak, mint a kézé. Ezért ezek felismerése rendkívül fontos, és felelősségteljes feladat. Azt én is szoktam javasolni a tanulóimnak, hogy ha nem végeznek pedikűrös képzést, attól még esetleg kilakkozhatják, vagy géllakkozhatják vendégük lábkörmét, viszont, pedikűrös műveleteket, tilos szakmai képzés nélkül elvégezni, továbbá, nagyon nagy körültekintéssel kell elkezdeni akár csak egy lakkozást is, mivel ha a láb nem egészséges, esetleg fertőző elváltozás található rajta, úgy a szakember és többi vendége is komoly fertőzésveszélynek van kitéve. Ezért tehát javasolnám a pedikűrös végzettség megszerzését is inkább, még akkor is ha a szakember előre eldönti, hogy beteg lábakkal nem szeretne foglalkozni. Ebben az esetben válassza a kolléga azt a megoldást, hogy elvégzi az iskolát, megszerzi a pedikűrös bizonyítványt és legfeljebb csak un. esztétikai pedikűrt vállal a későbbiekben. Ez azt jelenti, hogy csak a bőrkeményedéseket távolítja el, rövidíti, formázza a körmöket, de nem kezel tyúkszemet, benőtt körmöt, gombás körömfertőzést. Sztem ez a megoldás, ami ebben az esetben megfelelő.

 

6. A legolcsóbb anyaggal lehet a legjobban keresni

Hát a válaszom erre is sajnos az kell legyen, hogy NEM!!!!

Olcsó húsnak híg a leve! Mondták nagyanyáink, és igazuk volt ebben is, mint sok minden másban is! :)

A minőségi profi anyagok, nem olcsóak ez tény! De!

A kulcs a MINŐSÉGI jelzőben van. Ha tökéletes munkát akarunk végezni, akkor minőségi anyagokat és minőségi munkát kell biztosítanunk vendégeink számára! Persze tudom, egyes kollégák úgy gondolkodnak, hogy az olcsóbb anyaggal jelentősen csökken az anyagköltségük. Persze ebben van némi igazság, bár azt tudni kell, hogy a szolgáltatás árát főként a ráfordított idő, teszi ki és nem az anyag költsége. Az anyagköltség kb. 30%-ot tesz ki a végleges árból. A többi a munkaidő és a rezsiköltségek.

Viszont azért érdemes mégis az anyagra többet áldozni, mert egyrészt tartósabb, szebb, munka végezhető azokkal az anyagokkal, amik ugyan drágábbak, de minőségben jobbak, másrészt bizony a vendégek nagyon is tisztában vannak a Magyarországon jelenleg piacvezetőként számon tartott cégek anyagainak nevével, kinézetével, és azok ún. "tudásával".

Tehát bíztatnék minden kedves kollégát arra, hogy több anyagot, anyagcsoportot próbáljon ki mielőtt a voksát leteszi valamelyik mellett.

 

7. Kit érdekel a higiénia?!

Hát aki így gondolkodik, az szerintem nyugodtan adja vissza a bizonyítványát, ha egyáltalán van neki, és ne akarjon a szépségiparban tevékenykedni!  Úgy gondolom, az élet minden területén, de a szépségiparban elengedhetetlen a higiéniai feltételek maradéktalan betartása! Nem csak azért, hogy az esetleges fertőzésveszélyt kiküszöböljük, hanem azért is, mert egyrészt hatalmas felelősség hárul ránk, szakemberekre abban a tekintetben, hogy ha a vendégünkben csak minimálisan is felmerül annak lehetősége, hogy nálunk megfertőződhet, azonnal elveszítjük a bizalmát, és nem fog hozzánk járni többé. Azonkívül komoly anyagi és egyéb következményekkel jár, ha valaki megfertőződik, és feljelenti azt a bizonyos szakembert. Nagyon komolyan veszi az ANTSZ ezeket a bejelentéseket. Éppen ezért minden szakember sajátítsa el megfelelően a fertőtlenítés szabályait (ezt az OKJ-s képzéseken részletesen tanítjuk), és azokat a későbbiekben maradéktalanul be is kell tartani.

Ha az előbb felsorolt pontok mindegyikét figyelembe véve tevékenykedünk ebben a csodálatosan szép szakmában, akkor a vendégek így bizalommal ülnek be hozzánk, szívesen költik el nálunk a pénzüket, és töltik el idejüket a társaságunkban, és ajánlanak minket jó szívvel másoknak is. Ebből kifolyólag olyan munkával kereshetünk pénzt, amit szívesen szinte hobbiból végzünk.

Kívánok minden kedves kollégának és leendő kollégának sok vendéget és sok örömöt ebben a szakmában!

 

Szöveg: Mikó Krisztina, fotó: Dala Gábor

Olvasóink értékelése:  / 46
ElégtelenKitűnő 

Kiemelt hirdetések

Professzionális márkák