Belépés

Mesterkérdések - 2. rész

Mesterkérdések - 2. rész

 

 


Mit jelent a gy
akorlatban az akkreditáció? Mire gondoljon/gondolhat egy szakember, amikor azt hallja: akkreditált valami? Hogyan történik egy téma, képzés, illetve program, esetleg egy intézmény akkreditációja?


Az akkreditáció külső garanciát jelent arra, hogy egy intézmény, program megfelelő minőségű és a különféle előírásoknak, szempontoknak megfelelő képzést nyújt. Az akkreditáció kérése önkéntes, a felnőttképzési és szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele.
Az akkreditáció alapvető feltételeit a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II. 16.) Kormányrendelet, az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályait pedig a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet határozza meg.


A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény alapján az akkreditáció két formája határozható meg:
1. Intézmény-akkreditáció: a felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenységnek, az intézmény irányítási és döntési folyamatok szabályozottságának vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
2. Program-akkreditáció: a képzési célnak való megfelelés (különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására), a megvalósíthatóság, továbbá a képzés tartalmi elemeinek és a pedagógiai/andragógiai követelményeknek való megfelelés vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II. 16.) Kormányrendelet alapján az intézmény- és programakkreditáció iránti eljárásban külön kell vizsgálni az intézmény- illetőleg a programakkreditáció feltételeinek teljesülését.
Az intézményi-akkreditáció az alábbi lépések szerint történik:
1. A felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján akkreditálását kéri. Akkreditáció iránti kérelmét az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez nyújtja be (ez jelenleg a Nemzeti Munkaügyi Hivatal).
2. Az akkreditációra kijelölt szervezet szakértők bevonásával lefolytatja az akkreditációs eljárást, és kiadja az akkreditációs tanúsítványt.
Magyarországon külön szervezetek végzik a felsőoktatási, illetve a felnőttképzési intézmények és programok akkreditációját: Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB), Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT). Az akkreditációs eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat fizet. A felnőttképzést folytató intézmény akkreditációja négy év elteltével hatályát veszti. Az akkreditáció hatályának lejártát követően az intézmény új kérelmet terjeszthet be.

A program-akkreditáció az alábbi lépések szerint történik:
1. A felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján képzési programjai akkreditálását kéri.
2. A FAT a programakkreditáció alapjául szolgáló feltételek fennállása esetén kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.
A programakkreditáció hatályának időtartama legalább 2, legfeljebb 5 év lehet.
Az akkreditációról szóló részletes információk figyelemmel kísérhetők a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóságának honlapján, itt.

Hogyan válik/válhat egy jártasságból szakma ma Magyarországon? (A szakterületünkön ez a kérdés leginkább a sminkes szakembereket érinti, akik között van világbajnokságot nyert honfitársunk is, de a sminkelést nem tartják szakmának azok, akik nem benne dolgoznak.)

Törvény által szabályozott az, hogy egy szakma ma Magyarországon államilag elismert szakképesítés legyen. A múlt év decemberében jelent meg (felváltva a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt) az új jogszabály, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A törvény értelmében a szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre, meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait, tananyagegységeit, szakmai követelménymoduljait. Az ágazati miniszter a javaslatait a szakmai szervezetek kezdeményezésére, illetve a megjelenő munkaerőpiaci igények alapján teszi meg.
Az állam által elismer szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza, mely kormányrendeletként kerül meghatározásra. Jelenleg az Országos Képzési Jegyzékről, és az Országos Képzési Jegyzék módosításának rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet van hatályban. A szakképzésről szóló törvény, valamint „A szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására vonatkozó koncepció” alapján a fent megjelölt kormányrendelet azonban éppen az átalakítás, a racionalizálás folyamatában van, a folyamatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálja.

A cikk első része itt.

A cikk harmadik része itt.

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Kiemelt hirdetések

Professzionális márkák

Legolvasottabb írások

Interjú / Megérkezett: Kozmetikai tetoválás szakkönyv
Megérkezett: Kozmetikai tetoválás szakkönyv Régóta esedékes hiánypótló könyv jelent meg...
Interjú / Szépségipari globalizáció
Változás előtt áll újra a Kéz- és lábápoló, műkörömépítő szakma -   „Nem olyan...
Interjú / A siker kulcsa a hozzáállás!
Akár ez is lehetne a mottója Ignác Hajnalkának, aki gyerekkori vágyát valósította meg,...