Belépés

Mesterkérdések

Mesterkérdések - 1. rész

 

 


Fodrász vagy fodrászmester? Kozmetikus vagy kozmetikusmester, sminkes-sminkmester? Ezekkel az elnevezésekkel nap, mint nap találkozunk, laikusok és szakmabeliek is teljesen természetesnek véljük, hogy egy adott szakterület művelője használja a „mester” titulust. Elgondolkodtató azonban, hogy egy évtizedes tapasztalattal bíró, versenyeket nyert, akár oktatói státuszban tevékenykedő szakember - vagy adott esetben egy fiatal, kevés szakmai tapasztalattal rendelkező - ám mégiscsak szakember - mesternek minősítése a helyénvaló.

 

 

Sok kérdés van, melyek aktualitása nem kétséges, hiszen mint számtalan téren, a szépségiparban is gombamód szaporodnak a különböző oklevelet nyújtó képzések – aki pedig tanulni szeretne, nyilván vonzóbb számára egy mestertől tanulni.
De ki nevezheti magát mesternek? Mi az, hogy akkreditált? Mitől lesz szakma, egy szakma?

Törvények, rendeletek, kvázi útvesztőjébe csöppenhetünk, szabályozott keretek között folyó képzések, vizsgáztatások. Ám mint látható, még mindig vannak hiányosságok, joghézagok – a nem kozmetikus végzettséggel rendelkező sminkesek tekintetében például mindenképpen. Hiszen – ahogyan a válaszokból is kiderül; olyan szakma, mint sminkes, nem létezik. Márpedig ha nem létezik, akkor mestervizsgát sem tud tenni az arra egyébként vállalkozó szellemű sminkes. Ebben az esetben tehát sminkmester sem lehetne – mégis, nagyon sokan használják ezt az elnevezést. A törvény nem tiltja, tehát használhatja, aki úgy érzi, mesteri tudással bír?

A bevezetést írta: Velczán Júlia



Kérdéseinkre Gedeon András a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szóvivője adott választ, melyek a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóságának szakmai információit tartalmazzák.

 



 

Mi tekinthető szakmának a szépségipari foglalatosságok közül?

A szépségiparral foglalkozó szakmákat értelmezhetjük szűkebb és tágabb értelemben is. Nekünk most talán érdemesebb a szélesebb értelemben vett szakképesítéseket alapul vennünk.
Az államilag elismert szakképesítéseket a 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzék (ahogyan legtöbben ismerjük: OKJ) tartalmazza. A szépségipari foglalatosságok körébe értelmezésünk szerint több szakképesítést és kapcsolódó szakképesítés-ráépülés tartozhat. Melyek is ezek?

1.    A Fodrász szakképesítés, illetve szakképesítés-ráépülése a Parókakészítő;
2.    a Kozmetikus szakképesítés; illetve szakképesítés-ráépülései a Tartós sminkkészítő, valamint a Speciális arc- és testkezelő;
3.    a Kézápoló és műköröm-építő szakképesítés és a Lábápoló szakképesítés, illetve szakképesítés-ráépülésük a Speciális lábápoló;
4.    a Sportmasszőr szakképesítés;
5.    a Sportoktató részszakképesítés;
6.    a Fitness-wellness asszisztens szakképesítés;
7.    a Sportedző szakképesítés;
8.    valamint a Rekreációs mozgásprogram vezető szakképesítés-ráépülés.


Mi a különbség a hivatás, a szakma, a képesítés és a jártasság között? Mit jelentenek a hétköznapi életben?

Ezeknek a fogalmaknak megvan a sajátos jelentés tartalmuk, azonban szorosan összefüggnek, illetve összekapcsolódnak.
A hivatás hajlam, vonzódás, rátermettség, viszonyulás a szakmához és a munkához. A hivatás nem csupán munka, jóval több annál. Leginkább olyan kontextusban használatos, ha valaki a munkáját valamiféle missziónak fogja fel. Az elhivatottság, rátermettséget jelent, egy feladat elvégzése, egy munkakör, pálya, foglalkozás iránt érzett lelki hajlamot, belső vonzódást.
A szakma, a munkakör fogalmát korábban általában úgy értelmezték, hogy a munkavállalók képzésük során elsajátítanak egy olyan tudás- és készséganyagot, amelyet egy viszonylag jól körülhatárolható munkakört betöltve már jóformán csak alkalmazni kell. A technikai fejlődés, a szervezeti változások felgyorsulása a munkáltatók és a munkavállalók szempontjából egyaránt jelentős változásokat hozott. A munkáltatók számára kiemelt hangsúlyt kaptak a munkavállalói készségek és kompetenciák. Ezek nagymértékben megkönnyíthetik a nem várt helyzetekhez való alkalmazkodást. A fejlődés következtében a szakma és a szakképzettség fogalma helyett ma a kompetencia fogalma került előtérbe. Ez a fogalom már nemcsak az illető tárgyi tudására, szakmai, gyakorlati jártasságaira utal, hanem képességek, készségek csoportjaira is, például az egyén intelligenciájára, helyzetfelismerő készségére, kezdeményező- és alkalmazkodó képességére, szociális és kommunikációs képességeire is.
A képesítés fogalmi meghatározásakor érdemes az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) meghatározását használnunk. Eszerint a „képesítés egy értékelési és érvényesítési folyamat formális eredménye, melyet akkor adnak ki, amikor az illetékes intézmény megállapítja, hogy az egyén adott követelményeknek megfelelő tanulási eredményt ért el”, azaz szakképesítést szerzett.
A jártasság a feladatmegoldó teljesítőképesség olyan szakasza, amikor az adott személy a megértett ismereteket már módosult feltételek esetén is képes valamilyen szinten alkalmazni.
Egy meghatározott feladat, illetve munka elvégzéséhez szükséges, a tárgyhoz tartozó tudás és tapasztalat, amely a know-how-val együtt a szakmai tudás eleme.

A megkülönböztetésnek mi a jelenleg ismert hazai és nemzetközi igazolási módja?

Az államilag elismert szakképesítés megszerzését hivatalos közokirat, a bizonyítvány igazolja. Ha a vizsgázó a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendeletnek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, akkor a vizsgaszervező intézmény kiállítja számára a szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt. A vizsgázó kérésére a bizonyítvány kiadásával egyidejűleg, vagy azt követően magyar, angol, német vagy francia nyelven kiállított Europass bizonyítvány-kiegészítőt kell a vizsgaszervezőnek kiadnia, amelynek tartalmaznia kell a bizonyítványt kiállító intézmény nevét és jogi státuszát, a bizonyítvány sorozatjelét, sorszámát, a bizonyítvány kiállításának időpontját, a vizsgarészek megnevezését, illetőleg teljesítmény-százalékait, a vizsga osztályzatát, valamint a szakképzés folyamatára vonatkozó információkat. Ez segítséget jelent a Magyarországon megszerzett szakképesítés nemzetközi igazolásakor.

Melyikkel könnyebb elhelyezkedni, és melyiket ismerik el leginkább nemzetközileg?

Elhelyezkedni alapvetően az államilag elismert szakképesítést igazoló okirattal lehet.
Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) révén pedig biztosított, hogy az így megszerzett szakképesítések elismerést kapjanak az európai munkaerőpiacon is. Ez a keretrendszer mind a felsőoktatást, mind a szakképzést lefedi, és megkönnyíti az EU-beli magánszemélyek számára, hogy a kompetenciáikra és képesítéseikre vonatkozó információkat megosszák. Az EKKR elfogadása fokozza a munkavállalók, illetve a képzésekben részt vevők mobilitását. Az EKKR lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy mobilisak legyenek és saját országukon kívül is el tudják ismertetni képesítéseiket. Ez az eszköz az egyének egész életpályája során megkönnyíti a munka és a képzés közti átjárhatóságot.

 

A cikk második része itt.

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

Kiemelt hirdetések

Professzionális márkák

Legolvasottabb írások

Interjú / A siker kulcsa a hozzáállás!
Akár ez is lehetne a mottója Ignác Hajnalkának, aki gyerekkori vágyát valósította meg,...
Interjú / Sorsok és végzetek- II. rész
Sorsok és végzetek - II. rész Szenvedélyes, bátor és mindig mer újat álmodni – Szabados...
Interjú / Bodorné Kati néni visszavonul
Bodor Ferencné, Kati néni idén nyáron úgy döntött, visszavonul a tanári pályáról,...