Belépés

Képzési tájékoztató a Kamarában

 

 

2014. február 19-én a BKIK Kézműipari Tagozat XVII. Egészségügyi Szolgáltató Osztály szakmai osztályai által gyűltek össze a szépészeti szakmák képzésében résztvevő szakemberek a Változások a szépészeti képzésekben címmel meghirdetett kerekasztal jellegű szakmai megbeszélésre.

 

 

 

Képgalériánk:
 

 

 
Megnyitó beszédében Szécsényi István, a Személyi Szolgáltató Osztály elnöke hangsúlyozta, ez az esemény azért jött létre, hogy a képzésben részt vevők tapasztalait összegyűjtve segítse a tanulók felkészítését és vizsgáztatását, nem az új képzési rendszer miértjét szeretné firtatni.

Elek Csaba, a BKIK Oktatási Igazgatóság osztályvezetője prezentálta a képzés jogszabályi hátterét,  azzal kezdve: a képzés nem a tanulótartásról szól, hanem a tanulók tanításáról, neveléséről.

 

A tájékoztató után szót kaptak a kérdezők is, melynek során kérdések irányultak a kamara felé, például:

- mikor lesz meg a szakmai érettségi vizsgakövetelménye, ami alapján a már elindult évfolyamok fognak vizsgázni?

- lehetséges, hogy a felnőttképzési és az iskolarendszeren belüli képzés ugyanazon FEOR számú szakmai tevékenységre jogosít, a kimenete mégsem egyforma?

- mit lehet tenni az ellen, hogy a szakma megkérdezése és a szakmai érdekvédelmi szervezetek nélkül hozzanak kormányszinten a szakma életét befolyásoló döntést?

 

Juhász Klára közoktatási és felnőttképzési szakértő programban meghirdetett előadása helyett Aranyiné Farkas Magdolna, az Erzsébet Királyné Szakiskola igazgatója prezentálta a szépészeti szakmák közös moduljaival kapcsolatos tapasztalatokat, miközben az iskola tanulói babákon, illetve egymáson megmutatták, mely területeken szereztek az elmúlt fél év alatt ismereteket az új képzés alapján.

 

A szekcióülések során a három szakma képviselői külön összeültek, hogy megvitassák a tapasztalataikat.

 


Fodrászat

 

A fodrász szakma megjelent képviselői közül néhányan ültek le a "kerekasztalhoz". A Szécsényi István vezette beszélgetés során kiderült, a fodrászok célja nem a jelenleg érvényben lévő képzés, ám jelen esetben csak ez van. Az is kiderült a beszélgetés során, hogy az új képzés nem állítja nagyobb kihívás elé az oktatókat, mint az eddigiek. A feladatot meg lehet oldani, együttműködést és a szakmáért való összefogást látják eredményesnek.

 

 
 Szöveg és fotó: remeka.hu

Kozmetika

A délutáni kozmetikus kerekasztal-beszélgetés témája a „Tévhitek, tévképzetek a gyakorlati vizsgákon... avagy tegyünk rendet!” címet viselte. A kétórás beszélgetés célkitűzése az volt, hogy végigvegyék azokat a problematikus pontokat a vizsgakövetelményben, amelyek egyértelművé tétele mind a vizsgázók, mind pedig a vizsgáztatók munkáját és eredményességét is megkönnyítheti. A diskurzus alapjául az Erzsébet Királyné Szakiskola tanárai által összeállított vizsgaszabályzat szolgált, a kérdéses pontok pedig az elmúlt évek tapasztalatai alapján lettek kiemelve. A beszélgetést vezető Juhász Klára felkészülten érkezett az eseményre. Az összeállított és kivetített anyagot végigvették a diagnosztizálás részeitől kezdve a kezelési terven keresztül egészen a modellkiválasztásig. Az évek során felmerült problémákat közben külön kiemelte és megvitatásra ajánlotta, majd a végén összegezve újra ellenőrzésre került, hogy minden letisztázódott-e. A megvitatások során egyéb problémák is megjegyzésre kerültek a megjelentek soraiból. Végül még elhangzott, hogy akkor ezentúl három típusú diagnosztikai lap formanyomtatványt lehet elfogadni, amelyet Budapest, Baranya megye és Csongrád megye nyújtott be elfogadásra.

Az esemény valóban egy kooperatív, együtt gondolkodást és közös megegyezést eredményező találkozóvá bontakozott ki. A kijavított vizsgaszabályzat, illetve a háromféle diagnosztikai lap formanyomtatványa ezentúl letölthető lesz a BKIK hivatalos honlapjáról.

Szöveg: Molnár Bianka
 

Kéz- és lábápolás, műkörömépítés

A délelőtti program keretében a megjelent szépségápolók a szakmai vizsgáztatásban bekövetkezett változásokról hallgattak előadást, illetve betekintést nyerhettek a szépségipari szakmák közös moduljainak iskolarendszerben történő megvalósulásáról. Ez utóbbit szakközépiskolai diákok gyakorlati bemutatóval is prezentálták. A bemutató számos fontos szakmai, módszertani, pedagógiai kérdést vetett fel a szépségipari szakmák képviselőinek körében. Illetve számos olyan problémakör felvetését eredményezte, mint pl. a felelősség, segítségnyújtás, összefogás kérdése, melyek nem csak az oktatás területét érintik, hanem alapvetően az érdekképviselet munkáját is. Mindhárom eredményes, nagy múltú, nemzetközi sikerekkel büszkélkedő szakma egységesen nemtetszését nyilvánította ki a jelenleg érvényben lévő ágazati besorolás miatt. Mindhárom szakma önálló, autonóm szakma és oktatás megalkotását tarja fontosnak.

A délelőtt történéseit délután kerekasztal beszélgetések követték. A Balogh Lajosné vezette Kéz- és lábápoló, műkörömépítő szekció ülésen a már mestervizsgával rendelkező szakemberek egy-egy oktatási szempontú kérdésben témavezetői feladatot láttak el.
Először az kapott hangsúlyt, hogy szeretnénk megőrizni azt a szakmai színvonalat a hétköznapi szolgáltatásban, a minőségi szakmai oktatásban, amit az elmúlt 30 évben elértünk. Ugyanis a többi szépségipari szakmákkal közös kézápolás modul oktatása, és egyáltalán a kézápolás bekerülése a jelenleg érvényben lévő ágazati rendszerű képzésbe egy olyan jövőt vetít előre, ahol megkérdőjelezhető a munka közbeni vagy elvégzett munka utáni felelősség! Ezáltal veszélybe kerülhet pl. a modellek, többnyire maguk a tanulók, családtagok, szomszédok stb. (akikkel pl. gyakorlás során kapcsolatba kerül egy tanuló) alkotmányos jogon alapuló egészséghez való joga is. És itt van a gyakran önhibáján kívül felkészületlen oktató felelőssége is... (pl. Biológia tanárnak kell tanítani szakmai tapasztalaton nyugvó ismertet, amikor nem, hogy tapasztalati, de szakmai ismertekkel sem rendelkezik.) Arról nem is beszélve, hogy ezek a tanulók 1-2 éven át igen számos potenciális vendégmennyiséget szolgálnak ki modellként, kivonva azokat arról a piacról, ahol a szakképesítéssel rendelkező körmösök megélhetését biztosítják, és nem mellékesen a szakmai színvonal minőségi romlását is eredményezik.

A délelőtti bemutató a szakképzési kerettanterv alapján megvalósuló képzésben tanuló diákok, eddig elsajátított ismereteinek prezentálása nagyon jól megvilágította azt a kérdéskört miszerint rendkívül nehéz e keretek között szakmai elmélet és gyakorlat logikus egymásra épülését megvalósítani ugyanúgy, mint ahogyan az a felnőttképzésben lehetséges.

Továbbá szó volt arról is, hogy az iskolarendszerben és iskolarendszeren kívüli képzésben az oktatott kézápolás moduljainak tananyagtartalma megegyező, az oktatás kimenetében azonban kézápolásról csak a felnőttképzésben részt vettek kapnak állami OKJ-s bizonyítványt, a többiek FEOR számmal munkakör betöltésére kapnak lehetőséget, és gyakorlatilag ugyanazt a tevékenységet végzi, mindkettő frissen végzett tanuló!

A szakmai oktatás területén górcső alá estek az elméleti, gyakorlati oktatókkal szemben támasztott követelmények, melyek a törvényi szabályozásban megjelentek alapján eltérést mutatnak az iskolarendszerben és iskolarendszeren kívüli képzésben, mindamellett, hogy a szakmai oktatás tananyagtartalma, moduljai mindkét rendszerben megegyeznek. A felnőttképzésben támasztott követelmények alacsonyabb szintűek, pedig alapvetően a szakma készen áll magasabb szintű oktatásra, hiszen számos  Műszaki Szakoktató és Mester van jelen, akiknek a szakmai elméletet és gyakorlatot oktató tevékenységük képes a szakoktatás gyakorlati és pedagógia módszertanát ötvözni úgy, hogy segítségével a tanítványaik egy tudás alapú társadalomban élhetnek. Ennek megvalósulására arra volna szükség, hogy miután már megvan a Mester szint a mi szakmánkban, és a problémák orvoslására alkalmas is, ezért  be kell emelni az oktatókkal szemben támasztott követelmények körébe úgy, hogy az a Felnőttképzési törvényben vagy az SZVK-ban rögzítésre kerüljön, és ne lehessen jogértelmezési indokkal kibújni alóla.

A körmös szekció üdvözölte a komplex szakmai vizsgát, mely a nélkülözhetetlen lexikális ismeretek helyett mindezek alkalmazóképes tudását helyezi előtérbe, így lehetővé teszi a piacképes gyakorlati és elméleti tudás mérését.

Szöveg: Molnár Erzsébet

 

Olvasóink értékelése:  / 5
ElégtelenKitűnő 

Kiemelt hirdetések

Professzionális márkák

Legolvasottabb írások

Felhívás, pályázat... / Év Szalonja 2017. jelöltek
2017-ben is keressük az Év Szalonját! Azt a szépészeti szolgáltatásokat nyújtó üzleti...
Szépipari hírek / Mesterek és tanítványok
Mesterek és tanítványok Sipos Zita és az Ipartestületi Szakiskola tanulója, Jarábik Barbara...
Szépipari hírek / TRENDTEREMTŐ 2013. ősz-tél eredményhirdetés
    2013-ban egy újfajta versenyt, így egy újfajta kihívást állítottunk a szépségipari...