Belépés

Barbi szerint... a hajfestés

 

 

 

 

 

 

Barbi szerint a szépségipar...

Barbi kisfiával, Sebivel

„Barbi vagyok. «Átlagnő», aki azonban korántsem nevezhető átlagosnak. Anya. Nő. Feleség. Hivatalnok. Kíváncsi. Visszafogott. Kísérletező. Szókimondó. Meggyőzhető. Egy iparvárosból költöztem a fővárosba, így a mai napig szájtátva csodálom mennyi-mennyi lehetőség rejlik a nagyvárosban. A szépségiparhoz laza kapcsolat fűz. A kéthavi fodrászhoz járás és a kozmetikus barátnő s.o.s kezelésein kívül ritkán jut magamra időm. Azonban szívesen kísérletezem, bolyongok a szépségipar világában. Szeretek naplót írni, így kaptam lehetőséget arra, hogy közvetítsem tapasztalataimat a szépségipari újdonságokat és módszereket illetően. Ígérhetem, hogy mindent kipróbálok és a saját bőrömön való tapasztalás útján osztom meg a történeteimet.

Vallom, hogy a szépség belülről fakad, azonban elismerem, hogy igencsak rá lehet segíteni a kisugárzásra külső eszközökkel is. Célom, hogy a szépészeti eljárások és termékek tesztelése során szerzett tapasztalataimat továbbadjam.”

 

 

 

Hajfestés

– avagy, hogy ne legyen „jaj!” a haj –

 

 

Hajfestés

Gyermekkoromban gyönyörű szép szőke hajam volt. Aztán ahogy nőttem-nődögéltem, úgy egyre kezdett „seszínűvé” válni. A szőke és a barna árnyaltba sem tudtam már besorolni, és ekkor döntöttem el, úgy 14 évesen, hogy megtalálom önmagamat és a tökéletes hajszínemet. Igazán jó kis délutáni programnak bizonyult, amikor a legjobb barátnőmmel nekiálltunk festéket keverni és egyre meghökkentőbb színkavalkádokat létrehozni, persze házilag.

 

 

 

 

A koromfeketétől a lilásrózsaszínen át egészen a fehérszőke hajszínig kipróbáltunk mindent. Mikor milyenre sikeredett. Néha egészen jó árnyalatokat sikerült elcsípnünk, azonban ezek megismételhetetlenek voltak, kétszer ugyanúgy egészen biztosan nem sikerült ugyanazt létrehoznunk. Az emberek megrökönyödve néztek ránk, és mi nagyon büszkék voltunk, hogy kiművészkedhetjük magunkat.

Pár év múlva a hajam látta kárát. Miután kitaláltam, hogy a szőkített hajamat feltétlenül be kell daueroltatnom – mert mindig is göndör hajú szerettem volna lenni – és mindezen művelethez fodrászt is találtam, nagyjából azt mondhatom, a hajam bevégeztetett. Egy nyári napon a vállig érő, frufrus hajammal órákat ültem behajcsavarózva a falu legfelkapottabb szalonjában, és az eredmény sokként ért. Még a frufrumat is begöndörítették, és inkább hasonlítottam egy spániel kutyushoz, mint a hőn áhított kifutó modellekhez. A családom „Balázs Babinak” szólított, és be kellett látnom, nem jogtalanul. A legsúlyosabb kár azonban az volt, hogy a helytelenül festegetett, eleve rossz állapotú hajamat a dauer teljesen tönkretette, így nem volt más választásom, mint levágatni az egész hajkoronámat (amit ekkor cseppet sem bántam), és kezdeni elölről az egészséges haj növesztését. Valójában innentől kezdtem tudatosabban bánni a hajammal. Abbamaradtak a hajfestegetések, inkább szakemberre bíztam, és mára már eljutottam odáig, hogy megtaláltam önmagamat is, és ezzel együtt a nekem legmegfelelőbb hajszínt is. Maradtam a természetes hajszínemnél, ami még mindig nem mondható se nem szőkének, se nem barnának, de egy kis melírral csodákat lehet tenni vele.


Attól függően, hogy milyen lelkiállapotban vagyok, lehet visszafogottabbra, és szexisre is csinálni, hiszen csak a melírcsíkok sokaságától és színárnyalatától függ. Én a szőkét szeretem, de volt már, hogy egyszerre volt benne barna és vörös is. Ennek is csak a képzelet szab határt. A mai technikáknak köszönhetően a melírozást sem úgy csinálják, mint régebben, amikor egy lyukacsos úszósapka alól húzogatták ki a hajszálakat. Nekem sávonként rakják bele a szőke csíkokat, amiket ezüstpapírba csomagolnak, ami korántsem azonos a háztartási alufóliával, hiszen a kémiai hatásmechanizmusok mások a kettőnél a hajfesték esetében. A melírozás végén így is viccesen szoktam kinézni, de megéri, mert pár órás várakozás és búra alatti melegedés után az eredmény lenyűgöző. Azért szeretem ezt a módszert, mert természetes szőkének hat a hajam, és mivel nem festik az egészet, hosszabb ideig nem látszik a lenövés sem. Kéthavonta bőven elég ellátogatnom a fodrászomhoz.


Mostanra már megértettem, hogy miért kell rábíznom magamat szakemberre. A különbség összehasonlíthatatlan, és azt gondolom, a hajam megérdemli, hogy ne kontárkodjanak vele.

 

 

Olvasóink értékelése:  / 0
ElégtelenKitűnő 

You have no rights to post comments

Kiemelt hirdetések

Professzionális márkák

Legolvasottabb írások

Barbi szerint... / Barbi szerint a szépségipar...
Barbi szerint a szépségipar… Szívesen kísérletezem, bolyongok a szépségipar világában....
Barbi szerint... / Barbi szerint a szépségipar... 2.rész
Barbi szerint a szépségipar… 2. rész Szívesen kísérletezem, bolyongok a szépségipar...
Barbi szerint... / Anya! Szép vagy!
      A szépség gyermekszemmel - avagy Anya, szép vagy, de nem minden az, aminek látszik -...